Magyar Ede tér 2 (Szeged)
Magyarország » Csongrád » Szeged » 6720
46° 15' 5.44" N, 20° 8' 43.40" E
Reök-palota
A Reök-palota egy szecessziós épület, Szeged belvárosának gyöngyszeme, tervezte Magyar Ede, épült 1907-ben.
Magyar Ede az épület tervezője tragikusan rövid életében mindössze nyolc alkotó év jutott osztályrészül. Európai utazásai során megismert és magával hozott élményanyagot és formavilágot felhasználva tervezi meg legszebb alkotását a Szeged, Tisza Lajos körút 56. számú lakóházat a Reök-palotát.
Az épület a hazai szecesszió egységes, tiszta stílusú megtestesülése, európai viszonylatban is a legszebbek egyike. A belvárosban a Kölcsey utca és a Feketesas utca sarkán szép telek állt rendelkezésére, az előtte levő tér a létesítendő épületre megfelelő rálátást is biztosított. A megrendelő Reök Iván, a Folyammérnöki hivatal vezetője, kultúrmérnök, gazdag földbirtokos, országgyűlési képviselő, Munkácsy Mihály unokaöccse. „Magyar Ede 29 éves amikor Reöktől a megbízást kapja. Nagy ambícióval lát munkához. Szerencsésen megérzi a feladatban rejlő lehetőségét, azt, hogy most nem spekulációs célú bérházat, hanem családi palotát kíván tőle a megrendelő.”
A Reök-palota alaprajza a család igényeinek megfelelően lett kialakítva. „A megbízó, fiúgyermekei részére, szintenként egy-egy garzonlakás, leánygyermekei részére szintenként két-két többszobás lakás tervezését kérte.” A földszinti sarokrészen vendéglő nyílt, míg a többi helyiséget iparosok, kereskedők bérelték. A bejárat mellett balra két üzlethelyiségnyi alapterületen rendezte be Magyar Ede a tervezőirodáját. A többi lakást földbirtokosok, katonatisztek, egyetemi tanárok lakták. Itt lakott Kiss Ferenc is a „szegedi erdők atyja”, melyet emléktábla örökít meg az épület homlokzatán. A lakások elhelyezése, alaprajzi kialakítása korszerűnek és egyben igen szellemesnek mondható. Az udvari oldal, mely ebben az időben még uralkodó volt a bérházépületeknél, itt hiányzik. A telek ésszerűen gazdaságos beépítését segítő a félkörben visszametszett udvari homlokzat, ahol az ívelt felület eredményei délután is jó megvilágítást adnak a lépcsőháznak. A melléklépcső kapcsolódása a lakásokhoz szintén ötletes. Időközben az üzletek többször cserélnek gazdát, az óriási lakásokat a második világháború után feldarabolva társbérletté alakítják.
Az épület évek óta rossz állapotban, üresen állt. Teljes műemléki helyreállításáról, az emeleti szintek képtárrá való alakításáról, a pincében raktárak létrehozásáról valamint az udvar lefedéséről 2004-ben döntött a városvezetés. 2007 nyarán elkészült az épület teljes rekonstrukciója, korszerűsítése. A generál tervező Rantal János volt. 2007 augusztusban 100 éves jubileumát ünnepelve helyet kapott benne a Regionális Összművészeti Központ (REÖK), amelyben időszaki tárlatokat, irodalmi és zenei programokat, szobaszínházi előadásokat tartanak.
A historizmus közel ötvenéves uralma után szinte hihetetlennek tűnik Magyar Ede merészsége, eredetisége, formáinak gazdagsága, eleven szimbólumrendszere, amely az épület minden részletén megtalálható. A virágmotívumok építészeti tagozatokká való átlényegítésére, a virágmotívumokból komponált oszlopfők és pilaszter fejezetek ilyen szép formálására az art nouveau egész mozgalmán belül alig találunk példát. Hasonlóságot is csak az iparművészet legnagyobb mestereinek, mint Émile Gallé, Louis C. Tiffany, a Daum testvérek, Luis Majorelle, vagy René Lalique alkotásainál figyelhetünk meg.
Forrás: Wikipédia
